2023. október 31., kedd

Boldog Halloweent!


Nem mondhatnám, hogy túl sokszor jelentkeztem volna mostanában, ezért arra gondoltam, hogy most és a közeljövőben írok néhány bejegyzést mindarról, ami korábban kimaradt. Publikációkról, amelyek még nem szerepeltek itt a blogon, a készülő új regényről, és pár személyesebb dologról is. Ma pedig, mivel Halloween van, egy ehhez valamelyest illő témával készültem.

Még 2021-ben jelent meg a Cherubion kiadó Semleges zóna című antológiája. Ennek oroszlánrészét természetesen Patrick J. Morrison hasonló című regénye adja, ám emellett belefért még néhány novella, többek között az enyém is. Talán érdekes lehet a történet, hogy hogyan kerültem ebbe a kötetbe, így megosztom veletek.

2017-ben írtam egy csontvázas YA-novellát, amely később Az ​év magyar science fiction és fantasynovellái 2018 című antológiában, "Hét perc és egyetlen pillanat" címmel látott napvilágot. Először azonban Nemes Istvánt, a Cherubion főszerkesztőjét kerestem meg az írással, aki azt mondta, nagyon át kellene alakítani ahhoz, hogy beférjen a Cherubion világába. Mivel azonban tetszett neki a novella, felajánlotta, hogy küldjem el neki egy vagy több kiadatlan írásomat. Végül "Az idegen" című novellát választottam: ez egy horrorszerű, furcsa kis szösszenet, amit még 2014-ben írtam meg. Istvánnak elnyerte a tetszését, így már akkor beválasztotta a kötetbe, amely némi csúszás után 2021-ben jelent meg.

Szóval, bár kicsit későn számolok be róla, de ha szívesen olvasnátok valami rövidet és (nem túlságosan) hátborzongatót így Halloween környékén, akkor innen tudjátok megrendelni az antológiát. Boldog Halloweent mindenkinek!

2022. december 30., péntek

Kellemes szilvesztert és boldog új évet mindenkinek!


Remélem, mindenkinek jól telt a karácsony! Nálunk ez a két ünnep közötti időszak mindig mozgalmas: nincs suli, de vannak gyerekek, vendégek, sok játék és evés. :) Jan. 8-áig az egyetemet is bezárták, így a munka még jó ideig szóba sem jöhet. Ti hogyan várjátok az új évet? Én nem szoktam újévi fogadalmakat kötni (biztosra vehetitek, hogy 2023-ban is ugyanolyan lusta leszek, mint amilyen az idén voltam), de ha valakinek van kedve leírni az övét, az tegye meg kommentben. :)

Nemsokára jelentkezem! Boldog új évet mindenkinek!

2022. december 14., szerda

Visszatértem!

 


Újra köszöntök mindenkit! Lehet, hogy a több mint másfél év kihagyás után a legtöbben azt hittétek, hogy ez a blog már az enyészeté lesz, de megint itt vagyok. :) Jó kérdés persze, hogy miért nem jelentkeztem ilyen sok ideig. Valójában időről időre felmerült bennem, hogy írni kellene már egy bejegyzést ide, de mindig csak halogattam a dolgot, és akadtak sürgősebb feladatok, amikkel valamilyen határidőre végeznem kellett. Így szegény blog parlagon hevert, bár a tudományos publikációk listája azért szerencsére gyarapodott. :)

A másik ok, amiért nehezen vettem rá magam a bejegyzésírásra, az, amire gondoltok: nem igazán haladtam a regénnyel. Itt is igaz, hogy sokszor kerülök olyan helyzetbe, amikor több hónapra félre kell tennem az írást, és ilyenkor nagyon nehezen sikerül visszarázódnom. Az eredeti tervem szerint mostanra nemcsak ezt, de már a következő kéziratomat is le kellett volna adnom, de egyelőre nem sokat léptem előre. Azért mindenkit megnyugtatnék, hogy nem felejtettem el, és nem is kukáztam a projektet. Előbb-utóbb megírom mindenképpen. (Tudjátok, van az a mondás, hogy ha egy férfi megígéri, hogy elvégez egy munkát, akkor azt meg is fogja csinálni. Teljesen felesleges évente emlékeztetni rá.)

Addig is arra gondoltam, hogy időnként jelentkezem majd itt a blogon, és kisebb dózisokban beszámolok mindarról, amivel tavaly február óta adós maradtam. (Nem kell megijedni, annyira sok minden azért nem történt velem.) Remélem, mindenkinek jól telik az év vége, és várjátok már az ünnepeket. Nemsokára újból jelentkezem, addig is kellemes decembert mindenkinek!

2021. február 28., vasárnap

Új terv

Mindenkitől bocs a clickbait cím miatt (nem jutott eszembe jobb). Egyelőre nem tervezek újabb regényt írni azon a kettőn kívül, amikről már beszámoltam. :) A Caladus Csillagával tavaly nyár óta keveset haladtam, és minél többet pihentettem, annál inkább az volt az érzésem, hogy rossz vonalon haladok, amikor azt a részt próbálom megírni, amiben Marten elhagyja Caladust. Rendben, így erősebb lesz az ő saját szála, döntéseket hoz, nem válik passzív hőssé; az érem másik oldala viszont az, hogy ez a történet legalább annyira Ainéról, Vanaarról és a Suttogók jövőjéről is szól. Nem tűnik jó ötletnek több fejezeten keresztül háttérbe szorítani ezt a vonalat, érzésem szerint a finálé és a teljes cselekményív is gyengül vele.

Egy szó mint száz, arra jutottam, hogy minden korábbi tiltakozásom ellenére követem Csilla tanácsát, és a teljes középső részt (valamint a legutolsó fejezet egyik felét) Aine nézőpontjából írom meg. Nem volt könnyű döntés, mert a nézőpontok száma így már háromra nőtt (még akkor is, ha ezek egyike csak a rövid átvezető részekben jut szerephez), én pedig alapvetően jobban szeretek minél kevesebb nézőponttal operálni. És hát, mit tagadjam, Marten nézőpontja nagyon hozzám nőtt. Ezen tűnődtem az elmúlt hetekben, hónapokban, mígnem ráébredtem, hogy főként a saját elfogultságom az akadálya annak, hogy jól meg tudjam írni ezt a regényt. Így hát most, február végén eldöntöttem, hogy ez így nem mehet tovább, és elkezdtem a második részt Aine nézőpontjából. Bevallom, jobban élvezem, mint gondoltam volna! :) Meglátjuk, mi sül ki ebből, remélem, tényleg jobb lesz a végeredmény. Jelentkezni fogok, amint befejeztem.

Addig is kellemes tavaszvárást mindenkinek! Bízzunk benne, hogy az időjárás, a járványügyi mutatók, és a kedvünk is javulni fog. :)

2021. január 31., vasárnap

Online sógiklub

Küszöbön áll az új szemeszter, és a sógikurzus (sógiklub) szempontjából ez most különösen érdekes helyzetet teremt. Az elmúlt évben kétszer is volt rá példa, hogy menet közben online oktatásra kellett váltanunk, de ez mindkétszer egy olyan társasággal történt, akik előtte már megismerkedtek a szabályokkal, élőben pár hétig gyakorolhatták a játékot. Az viszont most fordul elő először (és remélem, utoljára), hogy úgy kell megtartanom a kurzust, hogy egyáltalán nincs lehetőség a valóságban megmutatnom, hogyan festenek a sógibábuk.

Nehéz elképzelnem, hogyan működik majd mindez a gyakorlatban - de hogy érdekes és tanulságos lesz, abban biztos vagyok. Az online kurzussal és az online sógizással persze nem lesz gond a későbbiekben, ha már mindenki tisztában van az alapokkal, leginkább csak az első, bemutató óra jelenti a problémát. Megfordult a fejemben, hogy esetleg én magam készítek egy videót, a saját főszereplésemmel, de ennyire azért nem vagyok fotogén. :) Ehelyett inkább átnyálaztam a YouTube-ot, és találtam sokkal profibb megoldásokat annál, mint amit én tudnék produkálni. (Remélem, az angol nyelv sem okoz majd túl nagy gondot a hallgatók számára, de ha minden kötél szakad, feliratot készíteni még mindig egyszerűbb, mint saját videót.)

Bízom benne, hogy a kalandos indulás után, a félév vége felé lesz lehetőségünk élőben folytatni a kurzust, hiszen online lehetőségek ide vagy oda, azért mindenkinek nagy veszteség lenne, ha ez nem jöne össze. Meglátjuk; egyelőre csak arra a bizonyos első órára koncentrálok.